Ezen sorok írójának nagyon jól indul az éve, bár eddig minden éve jól indult. De az idei különösen, hiszen egy-két kívánsága már február elején teljesült.
A legfontosabb terv: jó lenne olyan szakmai gyakorlati helyre kerülni, ahol mindig lehet tanulni valami újat, ahol foglalkozhatom azzal, ami igazán érdekel, ahol nyitottság mutatkozik a kreativitásra és az új ötletekre, és ahol repül a munkaidő.
Ki gondolta volna, hogy ez már februárban teljesülhet. Egy utolsó pillanatban elcsípett álláslehetőség, egy éjszakába nyúló önéletrajz- és motivációs levél-szerkesztés, egy kis izgalom az interjú előtt, még nagyobb izgalom az interjú után, egy változatos próbanap, és az öröm: „Üdvözlünk a Corso Hotel csapatában!”
A neheze csak most jön: nem csak el kell hitetni a főnökkel, hogy ez a nekem való feladat, hanem be is kell bizonyítani. De mennyivel jobb ezt úgy tenni, hogy a napomat Pécs legszebb szállodájában tölthetem, és azon dolgozhatom, hogy minél többeknek része legyen abban a Corso-élményben, amiben nekem is. Mert mikor a vendég belép az épületbe, végigméri a gyönyörű berendezést, megpillantja a kedves arcokat, megkóstolja a Chef úr főztjét, akkor ugyanabban a Corso-élményben van része, mint annak, aki minden napját itt tölti. Csak a vendég a kényelmes szobák felé veszi az irányt, én pedig a nem kevésbé kényelmes iroda felé.
mm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése